Merülés ... 1-2-3

Így kezdődik nálunk manapság egy átlagos esti fürdetés.

Böbe beleszeretett a búvárkodásba, és most ezzel telnek napjaink, vagyis estéink. Már, ami a fürdetést illeti.

Persze, mint minden évben eddig - az idén is bejött. Felállítottuk a kerti medencét, másnapra megjött a hideg. Ha ez időben eszembe jut, több aranyat csinálhattunk volna, ha már a májusi eső aranyat ér.

Szóval, bedob magának a kád aljára ezt-azt, majd merül és búvárkodik. Néha már nekem sok kint amennyit a víz alatt van, de utána kacagva kibújik, és mesél tovább, mintha nem is víz alatt lett volna eddig. Szerencsére nagy kádunk van, elfér benne.
A múltkor egy babaúszás bemutatón az oktató megkérdezte hova járt babaúszásra, hogy ilyen ügyes! Mi persze azonnal 10 centit nőttünk a büszkeségtől, de szerényen csak elmeséltük, hogy fürdetővödör és felnőtt kád.

Ennyi volt a titok, soha nem féltettük a víztől, meg persze jártunk uszodában is,meg főleg a Balatonban, de úszásoktatás, hivatalos vízhez szoktatás nem volt.

Na, annyi igen, hogy megmutattuk neki, és leutánozta. Egyszer azt kérte, hogy segítsek neki, hogy kell a fejét a víz alá tenni. Kicsit megállt bennem az ütő, hogy most nyomjam a gyerekem fejét a víz alá? De igen, ezt akarta, és semmi, de semmi baja nem lett. Ha nem kéri, nem mertem volna.

Sőt, még boldog is volt, hogy végre sikerült neki.

Jó lubickolást. Várjuk a jó időt!!!
- vagy bontsuk le a medencét újra????


A képen nem a mi medencénk van, és nem én vagyok, de a Böbe igazi. Épp egy watsu - vízi simogatást kap egy barátunktól.

Megjegyzések