Makovecz Imre nézetei a ház tervezésről.
----------
Makovecz írása a 2002. júniusi A mi otthonunk c. újságból.
-------------
Többször leírtam már, hogy családi ház tervezését csak akkor vállalom el ha nem csupán a férj, hanem az asszony is eljön megbeszélni a tervezett házat. Ennek több oka is van.
Az egyik: ha a feleség nem jönne el, otthon kifaggatja a férjét, aki garantáltan rosszul mondta el az igényeket. Ami fontos lett volna, nem kérdezte meg, s legközelebb kezdhetjük elölről, mindaddig, amíg el nem jön vele. Ha mégsem jön, a terv bizonyosan rossz lesz, és a legjobbat is elszánt ellenállás fogadja.
A másik ok, hogy tényleg az asszony tudja, érzi, birtokolja, rendezi, díszíti és tölti meg melegséggel az otthont.
Az asszonyok - hála Istennek - nem az országos építési szabályzat szerint gondolkodnak, mely leírja a belépő méreteit, a fogas, a villany- és a gázmérő helyét. Az asszonyok így kezdik: itt vagyunk mi - és a lakás közepére gondol, azt éli át; maga köré mutat -, itt a konyha, a kamra, itt tanulnak középen a gyerekek, hogy lássam, hogy tanulnak. Így veszi sorra a lakás helyiségeit. Átéli és birtokolja. Szemben a férfival, aki csak az építésre gondol, a kevés pénzre, a fellebbező szomszédra.
Valaha a hármas osztású parasztház is így épült fel. Közepén volt az asszony a kemencével, a főzőalkalmatossággal, volt ott egy fekvőhely is, a kemence alatt a kiscsibe a kotlóssal, volt előtte pitvar, egyik oldalon a tisztaszoba, a másik oldalon vagy még egy szoba, vagy a kamra. Közepe volt tehát a lakásnak. Ma is azt szorgalmazom, hogy legyen egy lakó-tér, és abból nyíljon a többi helyiség, hogy azonnal a családi élet közepébe lépjünk. A család igazi, szeretetteljes életformája ugyanis csak így valósulhat meg.
Az én szakmámban tehát nincs női egyenjogúság, a nők, az áldott nők, az anyák urak, a férj csak "cifra szolga".
Régi mondás, hogy a "ház három sarkát az asszony tartja, s csak egyet a férfi, de ha az az egy kidől, jaj az egész háznak".
Faggatni kell az asszonyokat az életről, ők tudják, ők adják, ők hordják ki a szívük alatt az életet. A mi dolgunk az, hogy alakot, kontúrt adjunk ennek az áldott életnek, de adjunk neki igazán alakot, biztonságot, hátteret a világ váratlan megpróbáltatásai ellen,hogy az élet,melyet asszonyainkra bíztak, megmaradjon.
----------
Makovecz írása a 2002. júniusi A mi otthonunk c. újságból.
-------------
Többször leírtam már, hogy családi ház tervezését csak akkor vállalom el ha nem csupán a férj, hanem az asszony is eljön megbeszélni a tervezett házat. Ennek több oka is van.
Az egyik: ha a feleség nem jönne el, otthon kifaggatja a férjét, aki garantáltan rosszul mondta el az igényeket. Ami fontos lett volna, nem kérdezte meg, s legközelebb kezdhetjük elölről, mindaddig, amíg el nem jön vele. Ha mégsem jön, a terv bizonyosan rossz lesz, és a legjobbat is elszánt ellenállás fogadja.
A másik ok, hogy tényleg az asszony tudja, érzi, birtokolja, rendezi, díszíti és tölti meg melegséggel az otthont.
Az asszonyok - hála Istennek - nem az országos építési szabályzat szerint gondolkodnak, mely leírja a belépő méreteit, a fogas, a villany- és a gázmérő helyét. Az asszonyok így kezdik: itt vagyunk mi - és a lakás közepére gondol, azt éli át; maga köré mutat -, itt a konyha, a kamra, itt tanulnak középen a gyerekek, hogy lássam, hogy tanulnak. Így veszi sorra a lakás helyiségeit. Átéli és birtokolja. Szemben a férfival, aki csak az építésre gondol, a kevés pénzre, a fellebbező szomszédra.
Valaha a hármas osztású parasztház is így épült fel. Közepén volt az asszony a kemencével, a főzőalkalmatossággal, volt ott egy fekvőhely is, a kemence alatt a kiscsibe a kotlóssal, volt előtte pitvar, egyik oldalon a tisztaszoba, a másik oldalon vagy még egy szoba, vagy a kamra. Közepe volt tehát a lakásnak. Ma is azt szorgalmazom, hogy legyen egy lakó-tér, és abból nyíljon a többi helyiség, hogy azonnal a családi élet közepébe lépjünk. A család igazi, szeretetteljes életformája ugyanis csak így valósulhat meg.
Az én szakmámban tehát nincs női egyenjogúság, a nők, az áldott nők, az anyák urak, a férj csak "cifra szolga".
Régi mondás, hogy a "ház három sarkát az asszony tartja, s csak egyet a férfi, de ha az az egy kidől, jaj az egész háznak".
Faggatni kell az asszonyokat az életről, ők tudják, ők adják, ők hordják ki a szívük alatt az életet. A mi dolgunk az, hogy alakot, kontúrt adjunk ennek az áldott életnek, de adjunk neki igazán alakot, biztonságot, hátteret a világ váratlan megpróbáltatásai ellen,hogy az élet,melyet asszonyainkra bíztak, megmaradjon.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése